Csak remélni tudom, hogy lesz olyan határon túli látogató, aki el tudja mondani amit írok azoknak is, akiknek nem áll módjában az internetről tájékozódni.

Tudom hogy ez az a téma, ami nagyon megosztja az embereket, de mégis szólni kell róla.

Higgyétek el, mi nem utálunk Benneteket! Sőt, nem is azzal van a bajunk, hogy szavazati jogotok van. Bár, ha jobban belegondoltok, furcsa helyzet ez, nem? Beleszólhattok ezzel egy olyan ország működésébe, ahol valójában nem is éltek. Jöhetnék azzal, hogy de hát ezt megteheti az a több százezer magyar is, aki elhagyta az utóbbi években az országot. Tudtok róla, hogy nektek milyen egyszerű magát a szavazatot leadni? És hogy nekik milyen bonyolult? Szerintetek miért?

Megkérdezhetitek, miért zavar minket hogy szavazhattok. Hiszen ti ennek a kormánynak sok előnyét látjátok! A rengeteg támogatást, fejlesztést, törődést. Tudtok róla, hogy ideát összeomlóban van az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, és lényegében bármi, amibe csak beleavatkozik a kormány? Nem az fáj, hogy Ti kaptok! Hanem az, hogy mi, határon inneniek nem! Nem a ti hibátok a helyzet, hanem azoké, akik ezt megteremtették! Még az is lehet hogy jutna Nektek is, nekünk is, ha nem tenne néhány ember zsebre annyit, amennyit. Sajnos éppen azok, akik számotokra azt a sok előnyt biztosítják! Szerintetek akkor miből tesznek zsebre?

Tudtok róla, hogy milyen a magyar adórendszer? Hogy hány embert, céget, területet lehetetlenítettek el? Ez benneteket közvetlenül nem érint, hiszen ti nem itt dolgoztok, nem itt adóztok. Nem itt kell boldogulnotok. Ti az előnyöket látjátok és fogalmatok sincs a hátrányokról. Például, Kedves Erdélyiek, Ti mit szóltatok volna, ha annak idején Ceausescu mellé állunk? Meredek a párhuzam? Arról tudtok, mit művel a magyar kormány területfejlesztés címén? Hát arról, hogy a magyar miniszterelnök, aki olyan sokat segít Nektek, stadiont emeltetett a kertje végébe? Mondjátok csak, nem emlékeztet az ilyesmi benneteket valakire?

Persze, meg van odaát a magatok baja. Ez viszont nem a mi hibánk. De mégis, van egy ország, ahol az adót fizetitek, ahonnan az infrastrukturát kapjátok. Még akkor is, ha ott kisebbségben vagytok. Ez az ország viszont nem mi vagyunk.

Nem tehetünk róla hogy ez így alakult. Nem mi találtuk ki Trianont, de még csak nem is a magyar elődeink! De arra emlékszem, bár elég fiatal voltam, hogy amikor végre csatlakozhattunk az EU-hoz, azt éreztem, elkezdtük visszakapni azt, amit a múlt század elején elvettek tőlünk! Hogy egy nagy közösség részei leszünk! Ti is és mi is! Egy olyan közösségé, ahol szabadon mozoghatunk, ahol Ti is idejöhettek és mi is odamehetünk. Amikor csak akarunk.

Félünk. Félünk, hogy ha 2018 után a Fidesz marad hatalmon és rá két évre elapadnak az EU-s pénzek, a kormány kivezeti Magyarországot az Unióból! És újra felépülnek a határok, a falak, a vasfüggönyök. És akkor már nem csak idehaza nem lesz pénz semmire, hanem Nektek sem fog jutni! Igaz, ez már nem is lesz cél addigra. Hiszen dehogy törődik Veletek a kormány! Csak a szavazatotok kell nekik! Annak, a miniszterelnöknek, akiről, ha már nem köti meg az EU kezét, ki fog derülni hogy maga is egy Ceausescu! Ha nem valami még rosszabb.

Tudjátok, mi volt a legborzasztóbb Trianonban? Hogy rólunk döntöttek, de nélkülünk. És meg sem nézték, mi lesz a döntés következménye!

Azt meg sajnos sokan tudjátok már, mi a legrosszabb benne, ha kisebbségben vagy az országodban. Hogy Rólatok döntenek, de nélkületek.

Ha 2018-ban a Fideszre szavaztok, azzal rólunk döntötök, de nélkülünk.

Tényleg ezt akarjátok?