A mai posztot kifejezetten fideszeseknek írom. Előszeretettel ragasztjátok rá mindenkire a libsi címkét, aki másképp látja a dolgokat, mint ti.

Mint már kiderült, e blog egyik célja, hogy megértessem az emberekkel, mit gondol egy fidesz-szavazó, tehát fontos a fordítottjával is foglalkozni. Azzal, hogy mit gondol egy nem fideszes. Annak ellenére, hogy nem mindenki libsi, aki szerint Magyarországon a dolgok nem a létező legjobb módon történnek.

Ezért azoknak is érdemes elolvasni ezt az írást, akik környezetében olyan fidesz-szavazók vannak, akikkel eddig nem sikerült érdemben beszélni világnézeti kérdésekről.

Nagyjából a következőket szoktátok mondani.

1. A libsik migránssimogatók

Nem igaz.

Mi sem örülünk a menekülteknek. Mert menekültekről van szó és nem migránsokról. Olyan emberekről, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják a hazájukat. Az, hogy ez egyáltalán ebben a században még megtörténhet, egyáltalán nem örömteli dolog.

Képzeld, mi sem tudjuk megoldani a problémát, a közel-keleti helyzet rendeződése nem rajtunk múlik. Azt azonban látjuk, hogy a kirekesztés nem megoldás. Különösen egy olyan országban nem, ahonnan több százezer ember távozott el az elmúlt években. Te mit szólnál, ha a magyarokat úgy fogadnák külföldön, mint ahogy mi a menekülteket?

2. A libsik a terrorizmus pártján állnak

Nem igaz.

A terrorizmust ugyanúgy, mint minden normális ember, mi is elítéljük. De nem látunk minden egyes menekültben terroristát. Már csak azért sem, mert a legtöbb terrorcselekményt éppen hogy olyanok követték el, akik már évek, évtizedek óta Európában élnek.

3. A libsik magyarellenesek, mert a kisebbségeket istenítik

Nem igaz.

Én például úgy vagyok vele, hogy az ember nemzetisége egy adottság, pont úgy, mint hogy milyen színű valaki szeme. Születéskor kaptad. Senki sem lesz jobb vagy rosszabb attól, hogy magyar. De attól sem, hogy francia, orosz, vagy arab. De sokan vannak olyanok is, akikben ugyanúgy lakik nemzettudat, mint bennetek. Ezt például azzal fejezik ki, hogy itt akarnak boldogulni, holott már rég elmehettek volna külföldre, ahol sokkal több pénzt keresnének.

A kisebbségeket sem istenítjük, csak elfogadjuk őket. Nem lesz senki attól jobb vagy rosszabb ember, hogy meleg, roma, vagy más vallású, mint én. Például, ha valaki ellopja egy járókelő táskáját, nem az a gond vele, hogy milyen származású, hanem az, hogy tolvaj. Ez ilyen egyszerű.

De mondok valami meglepőt! Sokunk, köztük én is bizonyos embertípusokat képtelenek objektíven megítélni! Ez azonban a mi bajunk, megtartjuk magunknak és egyáltalán nem vagyunk rá büszkék!

4. Ó, minden libsi egyforma

Nem igaz.

Ha a liberalizmus történelmi definícióját és irányzatait vesszük, a többségünk voltaképp nem is liberális. Pont az a helyzet, hogy rengeteg dologban még két, általatok libsinek mondott ember sem ért egyet. De nem is érezzük azt, hogy mindenben egyet kéne értenünk.

5. A libsik képtelenek elfogadni a szabályokat

Nem igaz és ez egy nagyon nehéz kérdés. A fent írt egyet nem értés gyakran pont e dolgokból ered.

Itt a saját értelmezésem. Ha szó szerint vesszük a liberalizmust, akkor az államnak semmiben sem szabadna beleavatkoznia az emberek életébe. Maximum csak akkor, ha olyan dolgokról van szó, amik a többi ember szabadságát veszélyeztetik. Mint például a lopás, a testi sértés vagy a gyilkosság. Ebből viszont az is következne, hogy az államnak akkor sem szabad semmit tennie, ha valaki valamilyen okból képtelen magát fenntartani, vagy ha valaki embertelen körülmények között dolgozik. Mondván, az állam mindebbe nem avatkozhat be.

Ez szerintem sem helyes. Szükség van szabályokra, és azok természetesen korlátokat teremtenek. Azért mondom, mert belátom, hogy én is kerülhetek olyan körülmények közé, amikor segítségre szorulok, és inkább lemondok bizonyos dolgokról, mint hogy attól kelljen félnem, hogy például öreg koromban magamra leszek hagyva. A te értelmezésedben én már nem is libsi, hanem ballib vagyok, mert amit gondolok az merít elemeket a szocializmusból, mint eszméből is. Ez utóbbival egyébként nem magára az MSZP-re gondoltam.

A kulcs azonban az arányok. Lemondok bizonyos dolgokról, például a pénzem egy részéről adó formájában. Ezért pedig azt várom cserébe, hogy azt az állam más dolgok formájában visszaadja nekem. Ha nem lenne adó, nem várhatnám, hogy a közvetlenül vagy közvetett formában, állami cégeken keresztül nyújtott szolgáltatások a rendelkezésre állnak. Vagyis, nem lenne például a lakásokban villany, tömegközlekedés, takarítva az utca. De oktatás és egészségügy sem! Mindezeket sem kedvem, sem képzettségem nem lenne magam biztosítani magamnak.

A gondom az, hogy az arányok felborultak. Ahhoz képest hogy mennyi dologról kell kéretlenül lemondanom, mindebből nagyon kevés dolgot látok viszont. Nem bízhatok abban, hogy normális egészségügyi ellátást kapok, hogy lesz nyugdíjam, hogy ha majd lesznek gyerekeim, minőségi oktatást kapnak, nem látom, hogy akár az egyéni, akár a tömegközlekedés rendesen fejlődne. Látok viszont olyan beruházásokat, amik semmit nem nyújtanak számomra és semmilyen bevételt nem termelnek az országnak. Gondolok itt például a stadionokra és a közterületrendezésekre. Látok rengeteg állami projektet, amik ahhoz képest, hogy mennyibe kerültek, borzasztó minőségben kiviteleződtek. Gondolok itt például a 3-as metró szerelvényeire. És látok hihetetlen mértékben gyarapodó magánvagyonokat, felvásárolt Balatonpartot, szőlőket, termőföldeket. Ez a baj.

6. A libsik elleneznek mindent ami kötelező vagy tilos

Nem igaz, és mint az előző pontban, itt is az észszerűség a fontos.

Például ha nem lenne tankötelezettség, hamar visszasüllyednénk az analfabétizmus korába. Ha a kemény drogok nem lennének tiltólistán rövid idő alatt rengeteg munkaképtelen ember lenne.

Azt viszont szeretném magam eldönteni, melyik nap vásárolhatok és hol, akarok-e gyereket és ha igen, mikor, ők milyen tankönyvekből tanulhassanak, milyen hitet kövessek vagy ne kövessek, legyen-e ismét kötelező katonai szolgálat, és hogy mikor próbáljanak a tudatomba behatolni a kormánypropagandával! Mondhatod, e dolgok többsége nem is igaz, meg a vasárnapi zárvatartást is eltörölték. Igazad van. De ne mondd, hogy sokatok nem látná szívesen többek között az itt írt dolgokat!

Tudod, az a helyzet, hogy mindezeket a dolgokat aki akarja, megteheti a nélkül is, hogy azok kötelezőek lennének! Katolikus vagy és templomba akarsz menni vasárnap? Menj! Találj olyan munkát, ahol megteheted! Én sem tiltanám be azért az éjszakai munkát, mert én nem akarok éjszaka dolgozni. Szerinted egy nőnek kötelessége, hogy legyenek gyerekei? Akkor szülj párat! Szerintem akkor érdemes családot alapítani, ha ahhoz az anyagi háttér is biztosítva van. Mégsem kötném vagyoni helyzethez a gyermekvállaláshoz való jogot. 

Tudod, az a helyzet, mi sem vagyunk mások, mint ti. Te sem szeretnéd, ha olyan dolog lenne kötelező vagy tilos, ami a te életedbe avatkozna be. Mi sem szeretjük!

7. A libsi tolerál minden véleményt, kivéve, ha az ellentétes az övével

Abban igazad van, hogy vannak olyan kormányellenes emberek, akik érvrendszere kimerül abban, hogy "lógni fogtok mind, tolvajok". Sok felkiáltójellel és nagybetűvel. Ez tényleg nem helyes.

Abban viszont nincs igazad, hogy nem fogadjuk el az ellenvéleményt. Mi azt nem fogadjuk el, hogy egyre inkább olyan világ van, ahol csak egyféle, központilag eldöntött véleménynek, magatartásnak, hitnek, egyféle embernek van létjogosultsága.

Ha ez az egyféleség nem esne egybe azzal, amivel te azonosulsz, te is felemelnéd a hangodat.

Te sem vagy más.

És te sem akarod, hogy az egyféleség addig szűköljön, hogy egy napon már te is a nem kívántak közé tartozol.

És libsivé váltál a rendszer szemében.