Sokakban vetődik fel a kérdés: Hogyan lehetnek annyira hülyék az emberek, hogy még mindig elhiszik a Fidesz hazugságait?

Pedig a válasz egyszerű: az emberek nem hülyék, hanem csapdába estek. Pontosan úgy, mint azok, akik képesek benne maradni mérgező kapcsolatokban, családi kötelékekben, társaságokban és szektákban. Lépésről-lépésre épül ki körülöttük egy olyan világ, ahol torzító tükrök között bolyongva maguk is elhiszik, a rossz valójában jó, az abnormális természetes és az egyetlen védelmük a gonosz világgal szemben maguk a fogvatartójuk. De míg személyes szinten sokszor a csapdát építő félben sem tudatosul, mit csinál, addig a kormány tudatosan építi évek óta azt a hálót, amelyben vergődve már az is hihető, hogy az új metrókocsikat szabotálják, vagy hogy Soros sátáni terve ellen rózsafüzérrel kell védekezni.

Hogyan épül hát ki az alternatív valóság?

Az első lépés az áldozat izolálása: meg kell fosztani attól, hogy a külvilágról szerzett értesüléseit maga szerezhesse be. Ehelyett a környezetét a manipuláló fél által szűrt formában kell bemutatni számára.

Például ezt teszi az a férfi, aki meggyőzi a partnerét, hogy annak családja, barátai rossz hatással vannak rá. Hogy mindez hihető legyen, az állítást részigazságokkal és hazugságokkal támasztja alá. Nyilván minden családban vannak problémák. A manipulatív fél azonban ezeket felnagyítva ismétli meg a nőnek, míg a jó dolgokról lekicsinylően vagy sehogy sem beszél. A hamis információk rendszerint hihetőnek hangzanak. Elképzelhetőnek tűnik, ha a férfi azt mondja parnere könnyűvérű barátnőjéről, hogy kikezdett vele. A párját szerető nő viszont nem biztos, hogy elgondolkozik azon, hogy ezt a történetet egyedül a partnere szava támasztja alá. És azon sem, hogy ezzel lényegében választani kényszerül a barátnő és a párja között. Az áldozat pedig maga kezd el elidegenedni a környezetétől és halad afelé az állapot felé, ahol az információk lényegében a fogvatartón keresztül jutnak el hozzá.

Ezzel egy időben zajlik a függőség kialakítása is. Ez jelentkezhet anyagi és érzelmi formában is, a lényege az, hogy az áldozat bizonyos alapvető dolgokhoz csak a manipuláló fél által juthasson hozzá. Önmagában nyilván nem például az összeköltözés vagy a közös kassza káros, sőt, egy bizonyos életkorig a családon belüli anyagi függés természetesen normális dolog. A gond akkor van, ha ez a függés egyre erősödő formában és az izolációval együtt történik meg. Így ugyanis az áldozatnak egyre inkább létérdekévé válik a kacsolatban való benne maradás!

Mindezalatt a dolgok egyre rosszabbra fordulnak és ezt valahol maga az áldozat is érzi. A manipuláló fél ezért ellenségképet tár a fogságba esett felé, és ennek legfontosabb szerepe az, hogy legyen magyarázata annak, miért mennek rosszul a dolgok. Ha az előző két lépés hatékony volt, ez már könnyedén megy: köszönhetően a külvilágtól való elszigeteltségnek az áldozatban fel sem vetődik, hogy megkérdőjelezze a látott képet, a kialakult függő viszony miatt pedig nem is érdeke, hogy ezt tegye.

Ha valaki eljut eddig egy kapcsolatban, társaságban, szektában stb., már abban az állapotban van, ahol bármit meg lehet tenni. A valóságról alkotott képe egy ellenséges külvilágból és egy őt attól megvédő erőből fog állni. És ez az a pont ahol már azokat a dolgokat is normálisnak éli meg, amikről mielőtt csapdába esett volna, maga is tudta, hogy nem azok. Ha valaki akár csak egyszer is, bármelyik szinten is megélte már mindezt, pontosan tudja, miről beszélek.

És vajon megvalósította mindezt a kormány?

Az izolációt szinte maradéktalanul. Módszeresen kebelezte be a különféle médiumokat, nem egy kísérletet tett és tesz az ellenőrizhetetlen források, mint például az internet megregulázására is. Különösen súlyos intő jel az ellenzéki plakátok eltávolítása! Ha Te mint Fidesz-szavazó vagy itt, gondold végig a következőt! Ha tényleg minden úgy van, ahogy a kormány által ellenőrzött média mondja, miért van szükség arra, hogy az ezt a képet megkérdőjelezőket elhallgattassák? Miért nem szabad hagyni, hogy Te Magad dönthesd el, miből mi az igazság?

A függő viszony kiépülőben van. Egyes lépései, mint a trafik- és tankönyvrendszer már megvalósultak, másokon, mint például az élelmiszer-kereskedelem, dolgoznak. Mint Fidesz-szavazótól, kérdezem: miért lenne baj, ha mindenki maga dönthetné el, hol, hogyan és mit vásárol, miből tanulnak a gyerekei? Egyáltalán, miért lenne az baj, ha valamiről mindenki maga dönthetne a helyett, hogy megmondanák neki, mit kell döntenie?

Az ellenségképet nem is kell bemutatnom. Most épp Soros és a migránsok, volt már a terítéken Brüsszel, Gyurcsány, és bármibe lefogadom, hamarosan Vona lesz a következő. Ha Fidesz-szavazó vagy, az előző írásomra visszautalva kérdezném: hogyan befolyásolták ezek az ellenségek a Te saját életedet?

Íme tehát, így épült föl az az alternatív valóság, amit a kormány felépített és amiben milliók bolyonganak reményt vesztve. Csak sajnos az ilyen függő viszonyból nagyon nehéz kilépni, különösen, ha valaki semmi segítséget nem kap. Sokkal könnyebb elhinni, hogy ha nem lenne a Fidesz, az egész ország tönkremenne, mint azt hogy van élet a Fidesz után is. Szebb és könnyebb élet.

Él bennem a remény hogy egyszer valamelyik ellenzéki párt képviselője is megtalálja ezt az írást. Akinél a szándék és az eszközpark is rendelkezésre áll, hogy kiszabadítsa a fogságba esetteket, azé a jövő! Mivel ez nem biztos, hogy megtörténik, az ébresztés folyamata ránk, közemberekre vár.

De, sokszor találkozni azzal az ellenérvvel, hogy "de hát ha ennyi helyről hallani valamit, abban azért csak van valami igazság". Hogy ez miért téves érvelés, arról a következő posztban írok.