Azt elhiszem, hogy forr benned az indulat és elhiheted, nem vagy egyedül vele. Azt is elhiszem, hogy azt érzed tényleg a Soros, a migránsok, a Gyurcsány, a libsik és mindenki más aki nem Fideszes az országrontók.
Ha érdekel, miért érzed ezt, olvass tovább!
Tudod már gyermekkorunkban megtanuljuk a jelenkori társadalom egyik legfontosabb szabályát. Vannak olyan érzések amiket nem díjaz ám a külvilág. A harag, a gyűlölet, az agresszió és az hogy Neked valami nem tetszik BŰN!
Így. Nagy betűvel. Vastagon aláhúzva.
Akkor is BŰN ha a lelked mélyén érzed, anyucinak nem volt igaza amikor üvöltött Veled. Abban sem hogy meg sem hallgatott. Azt is érzed sehol nem igazságos hogy az osztályfőnököd a másikkal kivételezik. Meg az sem hogy kigúnyol mert valamit nem tudsz. És az sem járja hogy a felnőtteknek vagy öt szilvásgombóc jár a menzán, a gyerekeknek meg kettő. Meg az sem hogy elcsigázottan utazol hazafelé, hátadon a túlméretezett iskolatáska, de persze Te add át a helyed a felnőttnek mert ha nem akkor neveletlen vagy. Ja az is BŰN.
Persze a szádat meg befogod! Mert ha nem, jön a bünti, jön az intő, jön a fejmosás. Ja hogy Te hogy látod a helyzetet? Kit érdekel! Ne szemtelenkedj! Ne lamentálj! Ne hisztizz! Ne játszd meg magad! Ne, ne, ne!
A feszültség meg csak gyűlik, gyűlik.
Ugye?
Segít a világ hogy levezesd?
Meg foglak lepni. Igen!
Mert mindig van az osztályban valaki, akit lehet utálni. Aki butább. Kövérebb. Csúnyább. Kisebb. Vagy bármiben más mint a többi. Csak az a lényeg hogy olyat kell választani aki úgysem tud mit tenni a közutálat ellen. Ha mégis megpróbál majd jól elverjük. Vagy elvesszük az uzsonnáját. Vagy bemószeroljuk a tanárnál és ő kap intőt!
Meg is van oldva.
Levezetted a feszültséget.
Kivéve persze akkor ha pont Te voltál az, akit kipécéztek maguknak. De ha okos voltál hát megfogadtad, na majd gimnáziumban nem így lesz. Vagy a fősuliban. Vagy a munkahelyen. Mert figyeltél és tanultál és rájöttél, mindig van egy Helyi Menő Csávó vagy egy Méhkirálynő aki eldönti a többi helyett, kit lehet utálni.
Hogy kit kell utálni.
Talán később Te magad lettél a Méhkirálynő? Nem is olyan rossz az ugye? Téged már nem bánthat senki. És akárkire böksz rá, már követnek is. Mert a feszültség ott van és le kell vezetni. Valakit utálni KELL.
Vagy mégsem lettél Méhkirálynő? Sebaj! Akár Téged utáltak akár mást, már rájöttél ugye? A Méhkirálynő az akivel jóban kell lenni. Akkor is ha ki nem állhatod. Mert nem akarod hogy az ellenséged legyen. Ugye?
* * *
Aztán teltek az évek.
Munkahelyek, baráti körök. A szempontok változtak de mindenütt kell AZ a valaki. Akit utálni lehet. Kell.
Anyuci már nem üvölt és a seggfej tanár is csak egy rossz emlék. Most már csak azt látod, az a kígyó munkatárs kapja a fizuemelést aki mindenkit fúr a háta mögött. Azt látod a főnök új autót vesz amíg Te az albérletre spórolod a pénzt. Ő Tunéziában nyaral télen, te leltározol.
De a szádat befogod! Mert ha nem, már nem az intő és a bünti jön hanem a kirúgás. Meg a kiközösítés ha a barátaiddal próbálsz valamit megbeszélni de senki sem áll az oldaladra. Csak nem egy újabb Helyi Menő Csávó vagy egy Méhkirálynő? Régi-új kiadásban?
A régi bűnök most is BŰNök. És ha elköveted őket vár a társadalom perifériája.
És milyen társadalomé?
Tényleg azonosulsz azzal hogy a milliárdos meg a celeb annyira okos, ügyes és tehetséges hogy a képességei miatt tart ott ahol? Vagy a lelked mélyén azt érzed, többet érdemelnél de valahogy Neked sosem adatik meg az a több? Hogy helyzetbe mindig mások kerülnek? A babérkoszorú más fejére ül és más bankszámlája csilingel?
Nem lehet.
Nem lehet!
Ilyenre nem gondolunk! Mert még előtörnek a most már évtizedes feszültségek. Düh. Agresszió. Harag. Gyűlölet. BŰN.
Hogy vezessük le? Kin vezessük le?
* * *
Tudod olyan ez, mint ha a tanár mondaná meg a kisiskolásoknak ki a hülyegyerek. Aztán lendített karral és egyelőre még csak fenyegető mutatóujjal jelöli ki hűvös ítéletében: bűnös!
Tegnap a migránsok.
Ma Soros.
Holnap kicsoda?
Tényleg őket gyűlölöd, mondd? Ártottak Neked? Mikor? Mivel?
Nem mindegy? Ők nem tudnak visszaütni. Ugye? Ugye?
* * *
Az is lehet, nem így történt. Tévedhetek.
És más miatt halmozódott fel Benned a düh, a rosszindulat, az agresszió.
Állj meg egy pillanatra! És gondold végig!
Kit és mit gyűlölsz? Miért?
Nem döntöm el helyetted.
Nem én vagyok a Méhkirálynőd.